ingyenes webstatisztika

Balog Ádám: a jelenlegi folyamatok szerint az alapkamat a mostani szintjén marad a jövő év végéig

Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint a jelenlegi folyamatok szerint az alapkamat a mostani szintjén marad a jövő év végéig.

A jegybanki alelnök ezt a portfolio.hu csütörtöki budapesti, szakmai konferenciáján mondta, hozzátéve: nem igaz az, hogy az MNB a mostani helyzetben ne tenne innovatív lépéseket.
Kiemelte: a jegybank megalapozottan csökkentette az alapkamatot az elmúlt időszakban.
A Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetésén a volt MNB-elnökök, illetve alelnökök alapvetően egyetértettek abban, a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő irányok közé.
Így a központi bankok fókuszába is bekerülnek olyan célok, mint a gazdasági növekedés ösztönzése, vagy a munkaerő-piaci folyamatok figyelése, és az inflációs célok követése időlegesen háttérbe szorul.
Bod Péter Ákos szerint a világ vezető jegybankjai által alkalmazott mostani eszközök nem újak, “mintegy 60 éve ez volt a gyakorlat”. A 2007-es válság óta a központi bankok szerepének változását lehet tapasztalni, amikor a válság mérséklődik, a jegybankok aktív szerepvállalása is csökken – elemezte.
Járai Zsigmond szerint most teljesen mást tesz az MNB, mint a korábbi években, egyúttal helyeselte azt a gyakorlatot, amit az MNB mostani vezetése folytat. “Azt gondolom, azt teszi a jegybank most, amit tennie kell és ez a helyes irány” – emelte ki Járai Zsigmond. A fő cél most a növekedés segítése és a pénzügyi rendszer stabilitása – hangozatta.
Karvalits Ferenc, egykori alelnök viszont furcsának ítélte, hogy az alacsony kamaton keresztüli forintgyengülésre is alapozó stratégiát Járai Zsigmond jónak ítélte, hisz szerinte Járai Zsigmond saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét folytatta.
Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, amit most újnak állítanak be. Kiemelte: új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott a válság óta.
Surányi György szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációt figyeli, és szerinte ennek és a bankrendszer “leültetésének” igen negatív gazdasági következményei lesznek a jövőben.
Balog Ádám hangoztatta: szakmai tévedés, hogy az MNB az utóbbi időszakban csak a “headline”, azaz a nominális inflációra figyelne, és ez alapján vitte le az alapkamatot, hiszen az adószűrt maginfláció is mindössze 1,5 százalék körüli szinten van. Kiemelte: számos elemzést, jegybanki felmérést készítenek, amelyek megalapozzák az MNB döntéseinek helyességét.
Surányi György ezzel szemben arról szólt: a maginfláció, illetve az adószűrt maginfláció körüli érvelés helytelen. Megjegyezte, azt nem tudja, mennyire korrekt, vagy nem korrekt módon méri a jegybank a folyamatokat, de a bankrendszer leültetésének nagyon súlyos következményei lesznek a magyar gazdaság közép és hosszú távú növekedésére vonatkozóan.
Bod Péter Ákos úgy vélte: a rendszerváltozást követő egy-két évben szintén leállt a hitelezés, és a jegybank akkor is vállalt katalizátor szerepet.
Karvalits Ferenc felhívta a figyelmet: az elmúlt években az ágazati adókkal, a koncessziós díjakkal, az árszabályozással, a rezsiharccal számos belföldi ágazat jövedelmezősége visszaesett, a belföldi árakat jelentős részben eltérítették a nemzetköziektől. Ideig-óráig ezt meg lehet tenni, hosszabb távon azonban nem lehet fenntartani, ekkor már a nemzetközi tőkeáramlások ki fogják kényszeríteni, hogy az árak a helyükre kerüljenek. A jegybank egyes eszközei (például a növekedési hitelprogram) hasznosak lehetnek, de az intézkedések megvalósítása a jegybank mérlegébe hosszú távú kamatkockázatot épít be – tette hozzá.
Surányi György elmondta, hogy a reálkamatok alapján semmivel sem lazább ma a monetáris politika. Súlyos kereslethiány van, 2008 óta semmiféle költségvetési konszolidáció nem történt, de facto ugyanúgy 4 százalék körüli a hiány.
Kiemelte: a jegybanknak soha nem sikerült teljesítenie inflációs célját, és különösen problematikus, hogy jelenleg az MNB a céljának azt tekinti, hogy nyereséges legyen.
Balog Ádám kiemelte: a jegybank szerepköre és a jelenlegi magyar monetáris politika értékelésével kapcsolatban nem igaz Surányi György azon kijelentése, hogy lényegében semmiféle új dolgot nem tesz az MNB.
Balog Ádám szerint reálgazdasági típusú célokat is felvett a jegybank a követendő céljai közé. Kiemelte: rugalmas inflációkövető rendszerben határozták meg az alapkamatot, és a jelenlegi feltételezéseik szerint a jövő év végéig a jelenlegi szinten maradhat a kamatszint.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top