Az etikus működés a kisvállalkozásokat is az élvonalba emeli

Az etikus működés a nagyvállalati szektor után egyre fontosabb szerepet kap a kis- és középvállalkozások körében is. Ezek a cégek nemcsak ügyfeleik és beszállítóik érdekeit, hanem környezetük és munkavállalóik szükségleteit is figyelembe veszik. Tevékenységükkel és hozzáállásukkal példát mutatnak, s erősítik a bizalmat is. Ez a hozzáállás a hosszú távú működés, a gazdasági stabilitás alapját jelentheti, ráadásul az Y és Z generációs munkavállalók is szívesebben választanak etikusan működő munkahelyeket.

Globálisan jellemző tendencia, hogy a fogyasztók mellett a munkavállalók is egyre tudatosabbak, előnyben részesítik az etikus cégek termékeit és szolgáltatásait, s ha tehetik, ilyen alapokon működő munkahelyen dolgoznak. A különböző elemzések pedig kiemelik: az etikus működés a fenntartható gazdaság alapját képezik. Magyarországon a kétezres évek elején jelent meg – kezdetben főleg a nagyvállalati szektorban – a CSR tevékenység, vagyis a vállalatok társadalmi felelősségvállalásának beépítése a működési modellbe. Ez akkoriban leginkább támogatást, szponzorációt, közösségi szerepvállalást jelentett, majd az etikus vállalati kultúra fontossága is előtérbe került. Mára az etika összekapcsolódott az átláthatósággal is: még egy profitorientált vállalkozás is csak akkor lehet hosszú távon sikeres és fejlődőképes, ha a környezet és a vele kapcsolatban lévő társadalmi csoportok elvárásait is figyelme veszi. A cél érdekében mindenen átgázolni aspektus helyett a közösségi összefogás és a fenntarthatóság kerül előtérbe.

A kis- és középvállalkozások szempontjából is egyre gyakrabban merül fel az etikus működés fontossága. A Budapesti Gazdasági Egyetemen létrehozott Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ idén például hosszú távú kutatási programot indított a magyarországi családi vállalkozásokról. Ennek első eredményei azt mutatják, hogy önbevallás alapján a cégek 71,4 százaléka egy ötös skálán a legmagasabb szinten felelősnek, etikusnak tartja. A cégek 56 százalékánál létezik olyan intézkedés, melynek célja a környezet megóvása , s 55 százalékuk támogat valamilyen társadalmi célt, szervezetet. De az etikus működés alappillérei lehetnek a lojális légkör, az összetartozás, a helyi kezdeményezések támogatása, az edukáció, az elégedett partner- és ügyfélkapcsolatok, a tisztességes adózás és az átlátható jogi folyamatok is.

Talán az építőiparban gondolnánk legkevésbé jellemzőnek, hogy az etikus működés már egy cég alapításakor is az egyik legfontosabb cél lehet. Lovász Károly, az alumínium nyílászárókat, üvegfalakat és árnyékolókat tervező, gyártó és kivitelező KAV Hungária Kft. ügyvezető igazgatója közel 20 éve dolgozik az építőiparban. Szerinte az etikus üzleti modell az, ami a szektorban biztosíthatja, hogy egy cég ne két-három évet éljen, s ne klasszikus pénzkereseti társaságként üzemeljen, hanem valódi, értékálló és értékteremtő vállalkozásként. Ennek az alapja pedig az ígéretek betartása. „A KAV-nál ha vállalunk valamit, azt mindig betartjuk, legyen szó pénzügyi vállalásról vagy az ügyfélnek tett ígéretről. A családi házas szférában dolgozunk, így nem cégekkel, hanem magánemberekkel állunk kapcsolatban, ebben a körben ez a modell talán még jobban működik. A mi megbízóink nem terméket, hanem szakértelmet és szolgáltatást keresnek. Olyan vállalkozót akarnak, akiben maximálisan megbízhatnak. A mi ügyfelünk még hosszú évek múlva is ki tud velünk cseréltetni egy üveget. A cégem jelenlegi sikerét abban látom, hogy egy egészen egyedi morális értékrend alapján dolgozunk egy olyan vevőkörrel, aki ezt értékeli.”

Bármilyen méretű cégről vagy vállalkozásról legyen szó, ma már fontos szem előtt tartani, hogy a profitszerzés mellett a tisztességnek, a fenntarthatóságnak, a társadalmi felelősségvállalásnak is kiemelt szerepet kell kapnia a működési modellben, ha egy valóban sikeres, példamutató, a munkavállalók számára is vonzó vállalati képet szeretnénk kialakítani.
(MTI)