ingyenes webstatisztika

Az EKB igazgatótanácsának tagja szerint továbbra is erős érvek szólnak az euróövezeti csatlakozás mellett

Továbbra is erős érvek szólnak az euróövezeti csatlakozás mellett, de erről a döntést nem szabad könnyelműen meghozni; a csatlakozáshoz a gazdasági modelleket és intézményrendszert illetően alapvető reformokat kell végrehajtani, ami csak akkor lehetséges, ha az emberek hajlandóak támogatni ezeket a lépéseket – mondta Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank igazgatótanácsa német tagja hétfőn Berlinben.

A német szakember a Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) közép- és kelet-európai vállalatvezetői konferenciáján úgy fogalmazott: első ránézésre úgy tűnhet, hogy az euróövezeten kívüli államok most jobban teljesítenek, hiszen gyorsabb a növekedésük, és a közös valuta térségéről nem jelennek meg túl kedvező hírek. Kiemelte ugyanakkor, hogy az euróövezeti gondok -, így a csökkenő versenyképesség, az instabil költségvetési politika vagy a gyenge bankfelügyelet – nem a közös valuta tényéből fakadnak, hiszen az euró használata miatt nem származott hátránya többek között Észtországnak, Szlovéniának vagy Szlovákiának.
Az euró bevezetésének előnyei között említette, hogy a társuló államok már egy olyan rendszerhez csatlakoznak, amelyben felismerték a hiányosságokat, és jelentős lépéseket tettek a kijavításuk érdekében. “Az új tagállamok csak a nehéz tanulóidőszak előnyeit élvezik majd” – mondta.
Másik előnynek mondta, hogy a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel közös valuta használata – egyebek között – csökkenti a tranzakciós költségeket és eltünteti az árfolyamkockázatot.
Jörg Asmussen előadásában hangsúlyozta azonban, hogy – mint minden közösségnél – az euróövezeti tagság is kötelezettségekkel jár. “A válság során a tagállamok kötelezettségei még világosabbá váltak” – tette hozzá.
A közgazdász szerint a csatlakozni kívánó tagállamoknak egyrészt készen kell állniuk és hajlandónak kell lenniük a csatlakozásra, azaz előtte rögzíteniük kell a társadalmi párbeszédben a monetáris unió feltételeit. Kifejtette: “egy ország nem csatlakozhat az euróövezethez, miközben ugyanazt a kizárólag nemzeti szempontokra építkező gazdaságpolitikát folytatja”. Ennek a konszenzusnak az euróövezeti tagság létrejötte előtt kell megszületnie – fogalmazott.
Az EKB igazgatótanácsának tagja szerint ezen kívül a nominális konvergenciafeltételek teljesítése mellett a csatlakozni vágyó országoknak a valutaunión belüli hosszú távú boldogulás alapjait is le kell fektetniük.
Nem lehetnek olyan munkaerő-piacok, amelyek a kiváltságosokat védik, olyan oktatási rendszer, amely hátráltatja az innovációt, olyan közigazgatás, amely nem képes behajtani az adót, vagy olyan igazságszolgáltatás, amely nem képes a szerződések ésszerű időben belüli érvényesítésére – sorolta.
Az euróövezeti tagság szempontjából jó gazdaságpolitikára két példát is említett Jörg Asmussen.
Lettország belső leértékelése minta lehet számos euróövezeti ország számára – mondta, hozzátéve: a V-alakú kilábalás jelzi, hogy erős társadalmi konszenzus mellett miként lehet kezelni a múlt hibáit. A 2009. évi 18 százalékos gazdasági visszaesés után immár több mint 11 százalékkal nőtt a lett GDP, és a munkanélküliségi ráta is 7 százalékponttal csökkent a válság során tapasztalt csúcshoz képest.
Az EKB igazgatótanácsának tagja szerint Lengyelország példája arra mutat rá, hogy miként lehet elkerülni azt, hogy nehéz helyzetbe kerüljön a gazdaság. “Olyan ország, amely viszonylag stabil makrogazdasági alapokkal rendelkezik, és amelynek az elmúlt években sikerült elkerülnie a recessziót és megőriznie a fenntartható növekedést” – fogalmazott. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top