Árfolyamemelkedéssel nyugtázta a török líra hétfőn a hét végén tartott elnök- és parlamenti választásnak a hivatalban lévő elnök mandátumát és a kormányzó párt pozícióját megerősítő eredményét.
A Törökországban vasárnap tartott előrehozott elnökválasztáson a hivatalban lévő elnök nagy, 88,14 százalékos választási részvétel mellett 52,4 százalékos abszolút többséget szerzett. A párhuzamosan tartott parlamenti választáson 87,28 százalékos részvétel mellett Erdogan pártja, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok 42,5 százalékát szerezte meg és a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) által alkotott „Népszövetségben” pedig a szavazatok 53,6 százalékát mondhatja magáénak, így 342 mandátumot kaphat a 600-ból az egykamarás parlamentben.
Az év eleje óta a török líra a hétfői árfolyamon 21 százalékot veszített a dollárral és 17 százalékot az euróval szemben az előrehozott választások kimenetelével kapcsolatos nemzetközi piaci aggodalmak miatt. Erdogan elnök ugyanis jelezte, hogy a választás után a köztársasági elnök szorosabb befolyást gyakorol majd a jegybank monetáris politikája felett.
Recep Tayyip Erdogan török elnök a líra árfolyamát a választásokat megelőzően gyengítő eladási nyomást a választási eredmény befolyásolására indított összehangolt pénzügyi támadásnak minősítette és egy választási gyűlésen tartott beszédében arra figyelmeztette a törökországi pénzügyi köröket, hogy „nagy árat fognak fizetni azért, ha részt vettek ebben a manipulációban”.
A választásokat megelőző árfolyamvesztés miatt a török jegybank az elmúlt hetekben két alkalommal is az irányadó kamat megemelésére kényszerült, amire a líra átmeneti erősödéssel reagált.
A török jegybank jellemzően nem nyúlt a nemzetközi piacon általában árfolyam-szabályozásra használt egyhetes repokamathoz, amit 8,00 százalékon tart, mivel Erdogan elnök gazdaságösztönző céllal viszonylag alacsonyan akarja tartani a vállalatok hitelezési költségeit.
Ehelyett a török bankok hitelellátásának, a török bankrendszer napi likviditási igényeinek a fedezésére használt szabályozási eszközt, a „késői likviditási ablakok” (Late Liquidity Window) módosította, legutóbb június elején 125 bázisponttal 17,75 százalékra emelve. Az előző, májusi emelés 300 bázispontos volt.(MTI)