ingyenes webstatisztika

Alkotmánymódosítás – Van Rompuy: az EU-csúcs előtt szóba került az alaptörvény módosítása is

Szóba került a magyar alaptörvény módosítása is az uniós csúcstalálkozót megelőző eszmecserén az Európai Parlament elnökével, Martin Schulzcal – erősítette meg Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a tanácskozást követő sajtótájékoztatón.

Van Rompuy ezt a közlést csak annyival egészítette ki, hogy az Európai Bizottság elnöke kifejtette, hogyan tervezi kezelni a kérdést.
José Manuel Barroso, a végrehajtó testület vezetője szintén nem bocsátkozott részletekbe. Megismételte, amit a héten már hivatalosan is közölt a bizottság: vannak aggodalmai, a bizottság pedig megvizsgálja az alaptörvény módosítását, hogy kiderüljön, maradéktalanul összeegyeztethető-e az uniós joggal. Újból elmondta azt is, Orbán Viktor miniszterelnök biztosította arról, hogy Magyarország és kormánya elkötelezett az uniós jogszabályok és értékek mellett.
“Objektív módon fogjuk tanulmányozni (az alkotmánymódosítást), természetesen szigorú jogi előírások figyelembevételével, hogy megállapítsuk, összeegyeztethető-e nemcsak az uniós mércékkel és értékekkel, hanem az uniós jogszabályokkal is. Természetesen minden rendelkezésünkre álló eszközt felhasználunk, hogy ezt a fontos kérdést megoldjuk” – fogalmazott Barroso.
Újságírói felvetésre Angela Merkel német kancellár is beszélt sajtótájékoztatóján a magyar alaptörvény körül kialakult vitáról. Kijelentette, hogy nem folytatott a kérdésben külön megbeszélést Orbán Viktorral, de a napokban találkozott Áder János köztársasági elnökkel, és neki kifejtette véleményét.
“Az álláspontom nagyon világos, nagyon határozottan leszögeztem, hogy a kétharmados többséggel nem szabad visszaélni” – mondta a német kancellár. Hangsúlyozta, hogy teljes mértékben bízik az Európai Bizottságban mint a szerződések őrében és abban, hogy a brüsszeli testület mélyreható és igazságos vizsgálatot folytat majd ebben az ügyben.
Egy magát megnevezni nem kívánó forrás elmondta, hogy Martin Schulz valóban éles hangvételben szólt a magyar alaptörvény módosításáról, Orbán Viktor pedig kifejtette, hogy a most alaptörvényi szintre emelt jogi passzusok 95 százaléka – átmeneti rendelkezések formájában – eddig is az alaptörvény részét képezte. A forrás azt is megemlítette: a magyar miniszterelnök a csúcs résztvevői számára egyértelművé tette, hogy egyedül az Európai Bizottságtól fogad el értékelést, észrevételt az ügyben, más tagállamtól nem.
Egy bizottsági tisztségviselő, aki szintén névtelenséget kért, azt is elmondta, hogy jelenleg nincs szó arról, hogy az uniós szerződés hetes cikke szerint eljárást előkészítő vizsgálat folyna Magyarország ellen. Jelenleg azt vizsgálják, hogy a módosítások összhangban vannak-e az uniós joggal, ha pedig úgy vélik, hogy nem ez a helyzet, akkor hivatalos felszólító levelet küldenek a kormánynak, ami egy szabályos kötelezettségszegési eljárás megindítását jelenti.
E forrás szerint arra ugyan még sosem volt példa, hogy egy tagállamot az alaptörvénye miatt vonjanak kötelezettségszegési eljárás alá, de az uniós jog nem tesz különbséget a különböző szintű jogszabályok között ebben a tekintetben; ha az alkotmány vet fel aggályokat, akkor amiatt is indulhat eljárás.
Az uniós zsargonban csak atomfegyverként emlegetett, úgynevezett hetes cikk szerinti eljáráshoz a bizottságnak azt kellene megállapítania, hogy az adott ország súlyosan és tartósan megsérti az unió szerződésében lefektetett alapértékeket, mint például a demokrácia vagy a jogállamiság. (Ez a cikk a tagállamok teljes egyetértésével lehetővé teszi, hogy egy tagországot megfosszanak szavazati jogától, vagyis kizárjanak az uniós döntéshozatalból.)
Ehhez átfogó és mélyreható vizsgálat szükséges, ilyenről viszont jelenleg szó sincs Magyarország esetében – tudatta az uniós tisztségviselő.
A bizottsági forrás egyúttal úgy nyilatkozott, hogy szerencsésebbnek tartaná, ha a vitás kérdésekben néha a tagállamok is hallatnák a hangjukat, politikai üzenetet fogalmaznának meg.
“Néha nagyon egyedül érezzük magunkat ezekben az ügyekben” – mondta a tisztviselő.
Egy a bizottság aggodalmait behatóan ismerő illetékes megerősítette, hogy vizsgálják az átmeneti rendelkezéseknek azt a most alaptörvénybe emelt részét, amely azt teszi lehetővé, hogy ha valamilyen bíróság, például az Európai Bíróság pénzbüntetést szab ki Magyarországra, és erre a költségvetésben nincs elegendő elkülönített pénz, akkor ennek kifizetésére külön “hozzájárulást”, a bizottság értelmezése szerint adót lehet kivetni. A forrás szerint ez az előírás alkalmas lehet arra, hogy közvetett módon aláássa a bíróságok tekintélyét, és ezért lehet ellentétes az uniós joggal.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top