ingyenes webstatisztika

Akár 3 százalékos magyar GDP-növekedés sem kizárt az idén

A magyar gazdaság aktivitási adatai és előremutató jelzőszámai alapján 3 százalékos magyar GDP-növekedés sem kizárt az idén, a fellendülés gyorsulásával egy időben zajló monetáris enyhítés azonban jövőre az infláció megugrásának kockázatával járhat – vélekedtek szerdai előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.

A BNP Paribas bankcsoport felzárkózó piacokkal foglalkozó szakelemzői szerint a tavalyi utolsó hónapokról már rendelkezésre álló mérőszámokból úgy tűnik, hogy a magyar gazdaság 2010 vége, sőt talán 2006 óta nem tapasztalt ütemben növekszik, és az előremutató indikátorok a növekedés “boom-szerű” további gyorsulására vallanak.
Ennek alapján a ház most már 2,5-3 százalék közötti GDP-növekedést vár Magyarországon 2014 egészében az általa eddig érvényben tartott, 2,2 százalékos idei növekedést valószínűsítő prognózis helyett.
Ez messze a legoptimistább növekedési előrejelzés a City elemzői közösségében.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) e héten Londonban ismertetett idei első átfogó térségi jelentésében szintén javította magyar GDP-növekedési prognózisát: 1,7 százalékra a korábban várt 1,2 százalékról.
A Bank of America-Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének közgazdászai a minap közölték, hogy a legutóbbi aktivitási és üzleti bizalmi adatok alapján fenntartják a 2,6 százalékos idei magyarországi GDP-növekedést valószínűsítő előrejelzésüket.
A Morgan Stanley bankcsoport elemzői 2014-re 2,2 százalékos GDP-bővülést jósolnak a magyar gazdaságban.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni szakelemzői a várakozásokat meghaladó tavalyi első háromnegyedévi lendület nyomán az általuk addig várt 2,0 százalékról 2,3 százalékra emelték az idei magyar GDP-növekedésre adott becslésüket.
A BNP Paribas közgazdászai szerdán azzal indokolták a konszenzust jóval meghaladó magyar GDP-növekedési várakozásukat, hogy jóllehet a külső kereslet erősödése a tavalyi második félévben egyértelműen fontos tényezője volt a magyar gazdaság kilábalásának, a gyors javulás fő oka azonban most már a belső kereslet – a beruházások és a fogyasztási kiadások egyaránt.
A ház szerint az elsődleges hajtóerő a magyar kormány és a jegybank “rendkívül növekedéspárti” politikája. Miután az Európai Unió feloldotta a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárást, a kormány visszanyerte a beruházások fellendítéséhez égetően szükséges költségvetési mozgásteret, tekintettel arra, hogy e beruházások zömét az EU strukturális alapjaiból finanszírozzák.
Mindemellett az MNB növekedési hitelprogramjának is “tisztes kereslete” van, és a gazdaságba juttatott olcsó hitelek a jelek szerint nagyon gyorsan megjelennek a beruházási aktivitásban – vélekedtek a BNP Paribas elemzői.
A szakértők szerint ugyanakkor az MNB enyhítési ciklusa a közműdíj-csökkentések teremtette alacsony infláció közepette is eltúlzottnak minősíthető. Bár a teljes kosárra számolt fogyasztói árindex alapján a jegybanki reálkamat továbbra is pozitív, a maginflációt alapul véve azonban már jócskán a negatív tartományban jár – hangsúlyozták.
Hozzátették: a jelenlegi 3,5 százalékos tizenkét havi összevetésű maginfláció egyáltalán nem arra vall, hogy a magyar gazdaságban jelentős negatív kibocsátási rés érvényesülne.
A kibocsátási rés a még inflációs kockázat nélkül elérhető, hosszú távra számított növekedési lehetőség és a tényleges teljesítménynövekedés különbsége. A pozitív kibocsátási rést a közgazdaságtan általában inflációveszélyesnek tartja, a negatív kibocsátási rés kialakulása – vagyis amikor a valós teljesítménynövekedés elmarad a hosszú távon lehetségestől – ugyanakkor erőteljes dezinflációs tényező, sőt deflációs kockázatot is jelenthet.
A BNP Paribas elemzői mindezek alapján azt közölték szerdán, hogy a közműdíj-csökkentések teremtette szintetikus dezinfláció korszakának lezárulta után “növekvő és nem jelentéktelen” kockázatát látják az infláció meredek megugrásának 2015-ben.
A ház szerint ennek figyelembevételével az MNB-nek akár 2015 elejétől ismét szigorítania kell monetáris politikáját annak megakadályozása végett, hogy az infláció jelentősen túlfusson a 3 százalékos célszinten.
Ezt más nagy londoni házak is jósolják, bár a monetáris szigorítás kezdetének várható időpontjáról eltérnek a vélemények.
A Morgan Stanley londoni elemzőinek jelenleg érvényes előrejelzése az, hogy a gazdasági növekedés és az infláció várható egyidejű gyorsulása miatt a magyar jegybank 2014 vége felé kamatemeléseket hajt végre. A JP Morgan szakértői ugyanakkor lefelé módosított idei magyarországi inflációs előrejelzésük alapján 2015 közepére tolták ki az MNB első kamatemelésének időpontját valószínűsítő prognózisukat.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top