ingyenes webstatisztika
Home / Világgazdaság / A vártnál kisebb mértékben nőtt a kínai gazdaság a harmadik negyedévben

A vártnál kisebb mértékben nőtt a kínai gazdaság a harmadik negyedévben

A vártnál kisebb mértékben nőtt Kína gazdasága a harmadik negyedévben, mivel az Egyesült Államokkal vívott ádáz kereskedelmi háború visszavetette az ipari termelést, és ezzel fokozta a pekingi vezetésre nehezedő nyomást, hogy további gazdaságélénkítő intézkedéseket vezessen be.

A kínai statisztikai hivatal pénteken közölte, hogy éves összevetésben 6,0 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék (GDP), ami 1992 első negyedéve óta a leglassabb ütem. Elemzők 6,1 százalékos GDP-növekedést vártak a második negyedévben mért 6,2 százalék után.
A kínai GDP tavaly 6,6 százalékkal, az utóbbi 28 év leggyengébb ütemében nőtt. A kínai vezetők az idei évre azt tűzték ki célként, hogy a növekedés üteme a 6,0-6,5 százalékos sávba essen.
Megfigyelők borúlátóak a kínai gazdaság növekedési kilátásait illetően annak ellenére is, hogy a múlt heti washingtoni tárgyalások eredményeként némileg enyhültek az amerikai-kínai kereskedelmi feszültségek.
A világ két legnagyobb gazdasága között tavaly óta dúló kereskedelmi háború jelentős csapást mért a kínai feldolgozóiparra, gyengítette a külföldi és a belföldi keresletet. A hét elején közölt adatok szerint az export gyorsuló ütemben csökkent, az import pedig már az ötödik egymást követő hónapban esett vissza, míg a termelői árak három éve nem látott mértékben zsugorodtak szeptemberben.
Ugyanakkor kedvező hír, hogy a vártnál nagyobb mértékben, éves szinten 5,8 százalékkal nőtt az ipari termelés Kínában szeptemberben a belföldi megrendelések felfutásának köszönhetően. Elemzők 5 százalékra számítottak az augusztusi 4,4 százalékos bővülés után.
A kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 7,8 százalékkal emelkedett szeptemberben, összhangban az elemzői előrejelzésekkel, gyorsult az ütem az augusztusi, 7,5 százalékhoz képest.

 


 
   
Az állóeszköz-beruházások 5,4 százalékkal nőttek a múlt év azonos időszakához képest az idei év első kilenc hónapjában. Elemzők is 5,4 százalékot vártak az első nyolchavi 5,5 százalékos emelkedés után.
A beruházások 60 százalékát kitevő magánberuházások növekedési üteme 4,7 százalékra mérséklődött az év első kilenc hónapjában a január-augusztusban mért 4,9 százalékról.
Az ingatlanpiaci beruházások növekedése tartani tudta az első nyolc hónapban elért ütemet, 10,5 százalékon maradt a január-szeptemberi időszakban is. Az ingatlanpiac ezzel megőrizte szerepét a kínai gazdaság húzóágazataként, de kérdéses, hogy még meddig képes fenntartani ezt a növekedési ütemet, ugyanis a kínai kormányzat döntéshozó testülete júliusban kizárta annak a lehetőségét, hogy a gazdaság rövidtávú élénkítésének eszközeként használja ezt a szektort.
A kínai kormányzat az elmúlt egy évben egy sor intézkedéssel, egyebek mellett adócsökkentéssel és a hitelezési szabályok enyhítésével, igyekezte ellensúlyozni az amerikai-kínai kereskedelmi konfliktus negatív hatásait, ezek azonban egyelőre nem hoztak szembetűnő eredményt.
A kereskedelmi főtárgyalók múlt héten Washingtonban tartott egyeztetései után Donald Trump amerikai elnök egy részleges megállapodás megkötését helyezte kilátásba, és ebben a reményben elállt attól a tervtől, hogy október 15-ével 250 milliárd dollár értékű kínai árucikkekre vonatkozó pótvámokat 25-ről 30 százalékra emeljen. Mindkét fél úgy nyilatkozott azonban, hogy további erőfeszítésekre van szükség egy esetleges megállapodás tető alá hozatalához.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) a hét elején közzétett világgazdasági előrejelzésében 0,1 és 0,2 százalékponttal korrigálta lefelé a kínai gazdaság idei és jövő évi várható növekedési ütemét. Eszerint a kínai növekedés a 2018-as 6,6 százalékról az idén 6,1 százalékra lassulhat, majd 2020-ban 5,8 százalékra. Kínában az importvám-háború és a külső kereslet gyengülése veti vissza a növekedést, de ehhez a belső hitelállomány további duzzadását fékező hatósági intézkedések is hozzájárulnak.(MTI)

640x40_feher
640x40_feher
Scroll To Top