ingyenes webstatisztika

A rossz kormányzás és a válság miatt erősödtek Európában a szélsőséges pártok

Az egyes európai országokban tapasztalt rossz kormányzás és a 2008-ban kezdődő gazdasági világválság miatt erősödhettek meg a szélsőséges pártok Európában és az idei választás után az Európai Parlamentben is – erről magyar EP-képviselők beszéltek egy a témában pénteken Budapesten rendezett konferencián.

A Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségének (S&D) európai parlamenti képviselőcsoportja szervezésében – Túszul ejtve? – a populista szélsőjobboldal politikai és külpolitikai kockázatai és kezelési módjai címmel tartott rendezvény egyik kerekasztal-beszélgetésén Meszerics Tamás, a Zöldek (Lehet Más a Politika), Niedermüller Péter, az S&D (Demokratikus Koalíció), Schöpflin György, Európai Néppárt (Fidesz-KDNP) és Ujhelyi István, az S&D (Magyar Szocialista Párt) EP-képviselője fejtette ki álláspontját a szélsőségek európai megerősödéséről, annak lehetséges okairól.
Schöpflin György arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában a jobb- és a baloldalon egyaránt vannak szélsőségek. Arról is beszélt, el kell dönteni, mi az a “közép”, amihez viszonyítani lehet, mit lehet szélsőségesnek tartani. Szerinte az “Európa-barátoknak” összefogásra van szükségük, ha azt akarják, hogy folytatódjon az európai integrációs folyamat a megváltozott összetételű EP mellett is. Jelezte: ez az összefogás valamennyire működik is a két nagy EP-frakció között.
Véleménye szerint ma a globalizáció vesztesei nem találnak maguknak más politikai lehetőséget, mint hogy az európai szélsőséges pártokra adják a szavazatukat. Jelezte: ez kihívás elé állítja a középpártokat. Ezek az új szélsőséges politikai mozgalmak közép- vagy talán hosszú távon is jelen lesznek az európai politikai palettán. Szerinte olyan európai szintű politizálást kell elindítani, amely megkapja a szavazók támogatását, ehhez azonban tisztázni kell, mit akar az EU.
Ujhelyi István azt mondta, nem lehet pontosan tudni, melyek a szélsőséges és melyek az Európa-ellenes pártok. Szerinte nem biztos, hogy minden szélsőséges párt Európa-ellenes, de vannak olyan pártok is, amelyek az EP-ben európai elkötelezettségről tesznek tanúbizonyságot a szavazataikkal, miközben otthon Európa-ellenesek.
A szocialista politikus Ferenc pápát idézte: válságban van Európa, tudomásul kell venni, hogy a demokratikus intézményeket és benne a demokratikus pártokat újra kellene erősíteni, építeni Európában; továbbá az ember akkor elégedett, ha a méltóságát megőrizheti, és nincs méltósága annak az embernek, aki nem tud enni adni a gyerekének, és akinek nincs munkája.
Szerinte ez azt jelenti, hogy azok az országok, amelyek nem veszik tudomásul, hogy a szociális kérdéseket kezelni kell, azok nem fognak tudni fellépni a szélsőségek és a populisták ellen, és azok az országok is így fognak járni, amelyek kiiktatják a demokratikus intézményrendszert.
Úgy látja, a következő öt év fordulópont lesz az EU és benne Magyarország életében is. Ha ebben az időszakban az európai intézményrendszer nem lesz képes túljutni a maga problémáin, “akkor leszünk igazán válságban, mert megállíthatatlan lesz, hogy Ózd mintájára kerüljenek országok szélsőséges (…) politikusok kezébe, és akkor vége az európai békének”.
Niedermüller Péter azt mondta, nem ért egyet azzal, hogy nem lehet tudni, melyek a szélsőséges pártok az EP-ben. Úgy véli, nem igaz, hogy a rossz kormányzással függ össze a szélsőségek megerősödése. Ezt azzal indokolta, hogy az unió négy legnagyobb országa közül kettőben, az Egyesült Királyságban és Franciaországban erősödtek meg a leginkább a szélsőjobboldali pártok az országgyűlési választásokon, pedig nem lehet azt mondani, hogy ezekben az országokban rossz kormányzás volt.
Szerinte a szélsőjobb megerősödését inkább a társadalmi változások magyarázhatják. Ha nincs demokratikus konszenzus egy országban, akkor az megerősíti a szélsőjobboldali pártokat. Azt mondta, az EU országainak döntő többségében van egyfajta konszenzus abban a tekintetben, hogy a demokratikus pártok összezárnak. Szerinte ez Magyarországon hiányzik, mert van számos olyan önkormányzat, amelyben “a kormánypárt és a Jobbik közösen dolgozik”.
Arra a felvetésre, hogy a DK akkor miért támogatta Miskolcon a korábban “cigánybűnözést” emlegető Pásztor Albert jelölését, azt mondta: “mélyen nem értett egyet” ezzel a döntéssel. Ő – a DK alapító tagja – annál erősebb konfliktusba nem keveredett még a pártjával, mint a Pásztor-ügyben, és akkor a kilépés határán volt – tette hozzá.
Meszerics Tamás azt hangoztatta, hogy keverednek a fogalmak, amikor a szélsőségekről, a jobboldali populizmusról és az euroszkepticizmusról beszélnek egyszerre, szerinte “a vége az lesz, hogy mindenki bele fog férni, aki éppen nem tagja a nagykoalíciónak”.
A Jobbikra utalva azt mondta, nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a párt képviselői az EP-ben nem tartoznak egyik frakcióhoz sem. “Ők annyira a szélén vannak mindennek, hogy még Marine Le Pennek is sok. Ami az EU-ban és az EP-ben történik, és amit egyébként az euroszkepticizmus és jobboldali populizmus néven szoktak leírni, annak a Jobbik a legeslegszéle.”
Hangsúlyozta: a politikai elit mindig mindenkor felelős azért, hogy mi történik egy demokráciában, függetlenül attól, kormányon van vagy ellenzékben. Úgy látja, a választóknak Európában a válság kezeléséből van elegük és azokból, akiknek ez a felelősségük.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top