A pesti vásárló 119 ezret, a szabolcsi 62 ezret költ

A budapesti vásárló kétszer többet költ havonta a boltban, mint a szabolcsi, vagy a nógrádi. A különbség ugyanakkor most 2019-ben valamelyest kisebb, mint 2018-ban volt. Nem a budapestiek költöttek többet, hanem a szabolcsiak. A családi kassza mintegy 40%-a a boltban köt ki.

2019-ben eddig 5,8%-kal nőtt a boltos költekezés, a havi bruttó átlagkeresetek pedig 10% körüli ütemben emelkedtek. Az elmúlt néhány esztendőben is hasonló kép rajzolódott ki, de ezen belül tetemes az egyes földrajzi térségek különbözősége a boltos költekezésben, azzal együtt, hogy kivétel nélkül minden megyében nőttek a keresetek. Így volt ez régen is.

A budapestiek költik a legtöbbet, a szabolcsiak és a nógrádiak a legkevesebbet a boltban

A boltos költekezés területi különbözőségeiben döntő ok egy-egy földrajzi térség gazdasági fejlettsége, ereje. Számítanak különféle, az egyes térségekre jellemző sajátosságok is, például az idegenforgalom, turizmus súlya, a közlekedési viszonyok, a településszerkezet, vagy éppen a megye országon belüli elhelyezkedése, például egyes ipari központok, vagy éppen az országhatár közelsége.

Az egy lakosra jutó havi boltos költekezésben az ország közepe volt a legerősebb 2019 első félévében is, Budapest az első, Pest megye a harmadik, nyilván a fővárost övező bevásárlónegyedek jóvoltából is, amelyek döntő részben az autós bevásárlásokra épültek. És sokan onnan járnak dolgozni a fővárosba. Nem meglepő az sem, hogy az iparilag fejlett Győr-Moson-Sopron lakói a sorban a második legnagyobb költekezők, a főváros és Pest megye között. Mindhárom területen az egy főre jutó havi boltos költekezés értéke százezer forint felett van.

Nógrádban és Szabolcsban csak 62 ezer forintra futja havonta a boltban költekezni, de Békésben és Borsodban is csak 72 ezer forint ez az érték.

És mindez nem véletlen, ha összevetjük a bérekkel, keresetekkel. Ebben is Budapest jár az élen, a költekezésben elmaradóknál pedig vékonyabb a hó végi boríték:

térség egy lakosra jutó havi boltos költekezés havi nettó átlagkereset költekezés/

kereset

Budapest 119 ezer ft 300 ezer ft 40%
Győr-Moson-Sopron 106 ezer ft 252 ezer ft 42%
Pest 103 ezer ft 220 ezer ft 47%
Zala 96 ezer ft 187 ezer ft 51%
Vas 93 ezer ft 217 ezer ft 43% 
Fejér 91 ezer ft 240 ezer ft 38% 
Veszprém 89 ezer ft 217 ezer ft 41% 
Csongrád 88 ezer ft 201 ezer ft 44% 
Komárom-Esztergom 87 ezer ft 238 ezer ft 37% 
Bács-Kiskun 85 ezer ft 203 ezer ft 42% 
Somogy 84 ezer ft 195 ezer ft 43% 
Baranya 82 ezer ft 194 ezer ft 42% 
Heves 82 ezer ft 221 ezer ft 37%
Tolna 79 ezer ft 219 ezer ft 36%
Hajdú-Bihar 77 ezer ft 195 ezer ft 39% 
Jász-Nagykun-Szolnok 76 ezer ft 192 ezer ft 40% 
Békés  72 ezer ft 173 ezer ft 42% 
Borsod-Abaúj-Zemplén 72 ezer ft 187 ezer ft 39%
Nógrád 62 ezer ft 180 ezer ft 34% 
Szabolcs-Szatmár-Bereg 62 ezer ft 164 ezer ft 38% 
Ország összesen 91 ezer ft 239 ezer ft 38%
KSH, 2019 első féléves adatsorból számítva, egy lakosra jutó vásárlás értéke, havi nettó átlagkereset: ezer forint, (havi költekezés: webáruházak nélkül)

A szabolcsiak többet költöttek a boltban, kisebb az olló

A 2018-as havi boltos költekezést összevetve 2019 első félévével lényeges elmozdulás nincs, viszont a különbség valamelyest csökkent a sor eleje és a vége között. Ebben az játszott szerepet, hogy a szabolcsi vásárlók 2019 első felében többet költöttek a boltban, mint korábban. De például az élbolyban nem volt változás:

térség egy lakosra jutó havi boltos költekezés
  2018 2019
Budapest 119 ezer ft 119 ezer ft
Győr-Moson-Sopron 107 ezer ft 106 ezer ft
Pest 102 ezer ft 103 ezer ft
Békés 74 ezer ft 72 ezer ft
Borsod-Abaúj-Zemplén 70 ezer ft 72 ezer ft
Nógrád 61 ezer ft 62 ezer ft
Szabolcs-Szatmár-Bereg 51 ezer ft 62 ezer ft
KSH adatokból számolva, 2018: éves, 2019: első félév

(blokkk.com)

Scroll To Top