Home / Belföld / A monetáris tanács ellenszavazat nélkül támogatta az alapkamat tartását

A monetáris tanács ellenszavazat nélkül támogatta az alapkamat tartását

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa ellenszavazat nélkül támogatta az alapkamat 0,90 százalékon tartását a legutóbbi novemberi ülésén – derül ki a testület ülésének rövidített jegyzőkönyvéből, melyet szerdán publikált a jegybank.

A tanács szintén ellenszavazat nélkül támogatta azt, hogy az egynapos jegybanki betét kamatlába mínusz 0,15 százalékon maradjon, illetve, hogy az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatlába és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatlába 0,90 százalék legyen továbbra is.
A testület ülésén Báger Gusztáv, Gerhardt Ferenc, Kardkovács Kolos, Kocziszky György, Matolcsy György, Nagy Márton, Parragh Bianka, Pleschinger Gyula, Windisch László vett részt.
A jegyzőkönyvben rámutattak: a gazdasági növekedésben továbbra is markáns szerepe lesz a belső kereslet általános erősödésének. Az építőipari termelés dinamikus növekedése és a szolgáltató szektor teljesítményének bővülése az elkövetkező hónapokban is folytatódik. A folyó fizetési mérleg többlete az erősödő belső kereslet hatására az előrejelzési horizonton mérséklődik. Az idei gazdasági növekedést a költségvetés és az uniós források beruházásokat élénkítő hatása is támogatja.

A monetáris tanács 2017-ben 3,6 százalékos, a következő években 3-4 százalék közötti éves növekedésre számít. A növekedéshez nagyban hozzájárulnak az MNB és a kormány növekedésösztönző programjai.
Kitértek arra: az előző kamatdöntés óta eltelt időszakban a nemzetközi pénzpiaci hangulat összességében kedvező volt. A kockázatvállalási hajlandóságot leginkább a globálisan meghatározó jegybankok monetáris politikai döntései és a beérkező makrogazdasági adatok befolyásolták.
Ez év októberében elkezdődött a Fed mérlegleépítési programja, az Európai Központi Bank (EKB) októberben bejelentette, hogy 2018 januárjától lassítja kötvényvásárlási programját, előretekintve azonban tartósan laza monetáris kondíciók várhatók. A piaci szereplők 2019 közepére várják az EKB első kamatemelését. A közép-kelet-európai régióval kapcsolatos befektetői megítélés továbbra is kedvező.
A tanács szerint a három hónapos betétállomány fokozatos korlátozása betöltötte szerepét és az állomány év végi 75 milliárd forintos mennyiségi korlátja nem csökken tovább. Ezzel a forintlikviditást nyújtó jegybanki swapeszközök (kamatcsere-eszközök) állományának és lejárati szerkezetének a jelentősége felértékelődik.
A monetáris tanács a jövőben rendszeres időközönként dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ehhez igazítja a jegybanki swapeszközök állományát. A bankközi és állampapírpiaci hosszú hozamok mérséklődtek az előző kamatdöntés óta, így a rövid és hosszú hozamok közötti különbség csökkent, ugyanakkor nemzetközi összehasonlításban a hozamgörbe továbbra is meredek.
A tanácstagok kiemelték, hogy a változatlan alapkamat és kamatfolyosó összhangban van a szeptemberi előrejelzés alappályájával, a monetáris tanács korábbi kommunikációjával és a piaci várakozásokkal. A tagok egyetértettek abban, hogy a reálgazdaság további támogatása a finanszírozási és hitelköltségek csökkentése révén, a hosszú hozamok mérséklésén keresztül valósítható meg leghatékonyabban.
Jelezték: a hitelek kamatkockázatát mérsékli, ha a gazdasági szereplők alacsony kamatok mellett hosszú futamidejű, fixált kamatozású hitelekhez tudnak hozzáférni.
A tanács két nem konvencionális eszköz 2018. januári bevezetéséről döntött, amelyek a monetáris politikai eszköztár szerves részét képezik. Ezek fő célja, hogy a laza monetáris kondíciók a hozamgörbének nemcsak a rövid, hanem a hosszabb szakaszán is érvényesüljenek. A tanácstagok egy új, feltétel nélküli, 5 és 10 éves futamidejű kamatcsere-eszköz (IRS) bevezetéséről határoztak, amelynek keretösszegét 2018 első negyedévére vonatkozóan 300 milliárd forintban állapították meg. Emellett a monetáris tanács egy célzott program indításáról is döntött, amelynek keretében az MNB 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű jelzálogleveleket vásárol.
A döntés megvitatása során több tanácstag is kiemelte, hogy fontos figyelemmel kísérni a globálisan meghatározó jegybankok lépéseit. A testület szerint az inflációs cél fenntartható eléréséhez mind az alapkamat, mind a laza monetáris kondíciók tartós fenntartása szükséges. A tanács kiemelt figyelemmel kíséri a monetáris kondíciók alakulását, és a kibővített eszköztár alkalmazásával biztosítja a laza monetáris kondíciók tartós fennmaradását – olvasható a jegyzőkönyvben.(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top

 
Amennyiben szeretne részletesebb tájékoztatást kapni,
kérjük töltse ki az alábbi adatlapot.
Adatait bizalmasan kezeljük.

Név

Email cím

Telefonszám

 

×