ingyenes webstatisztika
Home / _Címlap / A Merkel-korszak végéről és az európai bizonytalanság növekedéséről írnak a külföldi lapok

A Merkel-korszak végéről és az európai bizonytalanság növekedéséről írnak a külföldi lapok

A Merkel-korszak végéről írnak és az európai bizonytalanság növekedését vetítik elő a legtekintélyesebb külföldi lapok kedden annak kapcsán, hogy a német kancellár bejelentette fokozatos visszavonulását.

Angela Merkel hosszú alkonya címmel tudósított a francia Le Monde a bejelentéséről, a konzervatív Le Figaro szerint Angela Merkel “megkezdte távozása előkészítését”, míg a baloldali Libération úgy vélte, hogy Merkel számára ez “a vég kezdete”.
A francia lapok helyszíni tudósításai elsősorban azt emelték ki, hogy Angela Merkel régóta eltervezte leköszönésének forgatókönyvét, jóllehet a bejelentését a vasárnapi hesseni választásokon elért gyenge eredmény felgyorsította.
A Le Monde szerint Angela Merkel hihetetlen politika karrierje “nem egy kezelhetetlen hübrisztragédiával ér véget”, hanem a politikus saját maga készíti elő az utódlást. A lap szerint Merkel számára a “pillanat stratégiailag nem rossz”, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) decemberi hamburgi kongresszusa előtt a jelölteknek marad elég idejük felkészülni a pártvezetésre. Azzal pedig, hogy kancellár marad a mandátuma végéig, időt ad a két nagy koalíciós pártnak, a CDU-nak és a Szociáldemokrata Pártnak (SDP) arra, hogy úgy szervezze magát újra, hogy közben “a Merkel-szörnnyel ne kelljen szembenéznie”.

     
A konzervatív Le Figaro is úgy vélte, hogy a törékeny kormány élén Angela Merkel időt akart nyerni a bejelentéssel, amely általános meglepetést okozott. “Az a célja, hogy még három évig maradhasson, miközben megkezdődtek a spekulációk a koalíció széteséséről”.
A baloldali Libération szerint Merkel “számítása ügyes: a távozása bejelentésével elkerült egy esetleges megalázó puccsot a párton belül, amely a kancellári székét is végérvényesen veszélybe sodorta volna”.
A vezető gazdasági lap, a Les Échos szerint viszont “nem biztos, hogy Angela Merkel végig tudja csinálni a mandátumát”, miután a nézetletérések a szövetséges Keresztényszociális Unióval (CSU) a migrációs kérdésében nem tűntek el.
Angela Merkel német kancellár fokozatos visszavonulása növeli a bizonytalanságot Németországban és az Európai Unióban egyaránt, a döntés nyomán még valószínűtlenebb, hogy a közeljövőben sikerül kompromisszumos megoldást találni a tagországok között a migráció és az eurózóna reformja ügyében – jelentette a brüsszeli sajtó.
A Politico szerint elképzelhető, hogy a kancellár kitölti 2021-ig tartó mandátumát, de az is, hogy megbuktatják időközben.
Nem szabad alábecsülni Merkel “stratégiai érzékét, hátborzongató hatalmi politikai tehetségét és könyörtelenségét”, azonban, “ha a vezér megsérül, a farkasfalka tagjai keresni fogják a hatalomátvétel lehetőségét” – emelték ki.
“Akárhogy is lesz, a Merkel-korszak véget ért” – húzta alá a hírportál.
A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában arról írtak, hogy Angela Merkel visszaszorulása tükrözi a német és az európai politika széttöredezését, melyet a periférián elhelyezkedő pártok megerősödése kísér a jobb- és a baloldalon egyaránt. A szerző szerint ennek folyamatát felgyorsította Merkel döntése 2015-ben, hogy megnyitja országa határait a menedékkérők előtt.
Ugyan Merkel eddigi kormányzását gazdasági bővülés, költségvetési kiegyensúlyozottság és rekordszintű foglalkoztatottság jellemezte, a számos válság kezelésének módja hozzájárult a német társadalom polarizálódásához és az európai megosztottság fokozódásához – mutatott rá a WSJ.
A cikkben hangsúlyozták: a kancellár hétfői döntése fokozni fogja a belpolitikai instabilitást, ami gyengítheti Németország vezető szerepét az EU-ban.
A Financial Times című brit üzleti napilap Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadása szerint “illuzórikusnak” bizonyulhat Merkel azon elhatározása, hogy kitölti a kancellári mandátumát, többek szerint ugyanis “új kezdetre” van szükség Németországban. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy Merkel megerősödhet kormányfői tisztségében azáltal, hogy úgy döntött, nem indul újra a pártja elnökségéért.
A Financial Times brit kiadásának szerkesztőségi cikke pedig úgy fogalmazott, hogy Angela Merkel német kancellárként erőteljes és stabilizáló hatást gyakorolt, és Európa számára létfontosságú, hogy Németország megőrizze ugyanezt a stabilizáló befolyást Merkel távozásával is.
A londoni üzleti napilap szerint a pénzügyi válság óta eltelt évtized is megmutatta, hogy Európában nem lehet sok mindent elérni Berlin jóváhagyása vagy aktív problémamegoldó tevékenysége nélkül.
A hesseni tartományi választás – amely után Merkel bejelentette fokozatos visszavonulási szándékát – a nagy pártok által elszenvedett veszteségek ellenére sem jelentette a szövetségi szintű nagykoalíció végét, ahogy ezt többen jósolták, és Németországban a választók többsége továbbra is a mérsékelt haladó, illetve a mérsékelt konzervatív irányzatok híve.
Angela Merkel jól szolgálta Németország és Európa érdekeit, a vezetői szerepből adódó terhek közül sokat egyedül viselve, egy olyan időszakban, amelyet Franciaország gyengesége, Nagy-Britannia kiválása és Olaszország hanyatlása jellemzett.
Merkel hiányozni fog a kontinensnek, és a német pártok jövőbeni vezetőire hárul annak felelőssége, hogy újszerű módokat leljenek a koalícióépítésre, annak érdekében, hogy Németország megőrizhesse figyelemreméltó stabilitását, mivel ettől függ egész Európa stabilitása – áll a Financial Times keddi értékelésében.

Angela Merkel visszavonulása rossz hírt jelent az Európai Uniónak – kommentálta a német kancellár döntését az El Mundo című liberális spanyol napilap.

Az európai értékek jelképe című cikkében az újság azt írta: az EU a következő években nehéz kihívásokkal néz szembe, mint a banki és pénzügyi unió konszolidálása, a bonyolult brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tárgyalások lezárása, továbbá a közösségi intézmények dinamizálása.
A kancellár visszavonulása nemcsak a német politikát fogja érinteni – állapította meg a lap, hozzátéve, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök azok az európai vezetők, akik a legnagyobb elszántsággal ellenezték a populizmus terjedését a kontinensen a szélsőjobb- és a szélsőbaloldalon.
Az El Mundo szerint a populizmus az, amely a második világháború óta a legnagyobb politikai kockázatot jelenti Európa számára.
Angela Merkel “hosszan tartó és rendezett búcsút” venne a politikától – írja a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál szerkesztője, Aleksandra Rybinska. Úgy látja: gyorsan elveszíti a pártja feletti ellenőrzést az a kancellár, aki egyúttal nem áll az adott tömörülés élén. Ezért nincs semmi garancia arra, hogy a CDU nem lázad fel a meggyengült kancellár ellen. A másik veszély Rybinska szerint az, hogy széteshet a CDU/CSU-SPD nagykoalíciója.
Merkel azt reméli, hogy a kereszténydemokratáknak még van esélyük egy – már nélküle megvalósítandó – “új nyitásra” – írja Rybinska. Egyúttal rámutat: erősödik a CDU-tól jobbra álló, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, hasonlóképpen “az egyre pragmatikusabb Zöldek is”, a német politikai színtér “hollandizálódik”, miközben a német kancellár a migrációs válság kitörése után három évvel sem ismerte be, hogy ebben a kérdésben annak idején hibás döntést hozott.
“Úgy tűnik, hogy a CDU/CSU hanyatlása megállíthatatlan, a CDU vezetésének lecserélése, illetve Merkel lassú távozása mit sem változtat ezen”. “Nincs visszaút (…) A német belpolitikában végérvényesen elmúlt a stabilitás időszaka” – szögezi le Rybinska.
A Kommerszant című orosz gazdasági lap szerint “a túlzott toleranciája által tönkretett” Merkel távozása után Németország jobbra fog majd tolódni, és konzervatívabbá válik. A kancellár helyébe elvileg egy kevésbé átideologizált, pragmatikus jobboldali politikus léphet, ami akár hasznára is válhatna az orosz-német kapcsolatoknak, ám a kommentár emlékeztetett arra, hogy Moszkva hasonló várakozásokkal tekintett Donald Trump amerikai elnök megválasztása elé is, de csalatkoznia kellett.
“A diplomatikus és kompromisszumra kész Merkel helyébe olyan politikus léphet, aki nyomást gyakorol, akivel nem lehet megállapodni” – írta a lap, hozzátéve: nem világos, hogy az utódai is ugyanúgy ellen tudnak-e majd állni az Egyesült Államoknak, mint ahogyan azt Merkel teszi Trump esetében.
A kommentár szerint Oroszország köszönetet mondhat Merkelnek az ukrajnai válság megoldását célzó minszki megállapodásokért és a két Északi Áramlat csővezetékért. Azért, mert a pragmatikus német kancellár eldöntötte, hogy a Krím és Ukrajna miatt bevezetett szankciók az energetikát nem érinthetik.
A Jutarnji List című horvát liberális lap arról írt: Angela Merkel még pályafutása elején azt hangoztatta, saját akaratából és méltóságteljesen kíván majd visszavonulni a politikai élettől. “De elfogta a vágy, hogy hatalmon maradjon, és hibázott” – írta a lap, majd hozzátette: nem akkor távozott, amikor akart, hanem amikor a körülmények rákényszerítették.
Az újság szerint nem távozik méltóságteljesen sem, mert nem hozott végleges döntést: lemondott pártelnöki tisztségéről, de továbbra is kancellár maradna. A lap azonban úgy véli: Angela Merkel nem fogja kitölteni mandátumát.
A Vecernji List című jobboldali napilap vezércikkében arról írt: “befejeződött Angela Merkel politikai pályafutása, pedig éppen az ilyen politikusok hiányoznak”. Merkel Németországa gazdaságilag erős volt, ezért politikailag hatalommal bírt, ha azt akarták megtudni világvezetők, mit gondol Európa, megvárták míg Angela Merkel megszólalt – írta a lap.
Az újság szerint a német kancellár igazi kereszténydemokrata. Más “gyűlölködő” vezetők diktátorokká válnak, Angela Merkel, aki kommunista Kelet-Németországban élt, és bizonyára volt benne olyan érzés, hogy igazságtalanul bántak vele, ezt soha nem mutatta ki. “Nem érzett mély ellenszenvet senki iránt, nem forralt bosszút és nem bántott meg senkit, hanem megpróbálta a legjobb utat választani az egész közösség szánmára” – húzta alá a lap. (MTI)

640x40_feher
640x40_feher
Scroll To Top

[contact-form-7 id=”55816″ title=”ContactForm_WithTel”]

×