A magas fizetés és a rugalmas munkaidő a legfontosabb kritérium a magyar fiatalok számára munkahelyválasztáskor – derült ki a Provident Pénzügyi Zrt. anyavállalata, az International Personal Finance (IPF) megbízásából készített kutatásból. Ha hitelfelvételre kerül sor, akkor a futamidő hosszát és a törlesztőrészlet mértékét veszik elsőként figyelembe.
Az Ipsos MORI[1] által végzett kutatás az IPF hét tagországában (Csehország, Magyarország, Mexikó, Lengyelország, Románia, Litvánia és Spanyolország) vizsgálta, hogy a 18-25 év közötti résztvevők mire költik pénzüket, hogyan ítélik meg anyagi helyzetüket, mi a véleményük a vállalkozásokról és milyen szempontokat tartanak elsődlegesen szem előtt munkahelyválasztáskor illetve hitelfelvételkor. Magyarországon 500 fő vett részt a felmérésben.
Magyarországon a fiatalok több mint fele fordítja szívesen utazásra a spórolt pénzét (57%), ezen kívül ruhákra (52%) vagy pedig autóvásárlásra tesznek félre (50%). Tizennégy százalékuk szerint lakáscélokra a leghasznosabb megtakarításokat képezni.
Ami a munkaügyeket illeti, a fiatal magyar generáció legfőbb állás- vagy pályaválasztási kritériuma a magas fizetés (59%) és a rugalmas munkaidő (57%). A megadott lehetőségek közül a külföldi munkalehetőséget kínáló cégeket a válaszadók csupán 9 százaléka keresi.
A magyar válaszadók többsége (70%) kacérkodik a saját vállalkozás gondolatával: 28 százalékuk mindenképpen szeretne ilyet indítani, további 42 százalék pedig lehetségesnek tartja ezt az alternatívát. A megkérdezettek közel ötöde (18%) szerint a korosztályukra inkább jellemző ez a vállalkozói kedv, mint a korábbi generációkra. Összesen 51 százalékuk egyetért azzal, hogy aki saját vállalkozást indít, több akadályozó tényezővel áll szemben ma, mint a korábbi években. A fiatalok több mint fele (61%) úgy véli, hogy pénzügyi korlátaik akadályozzák őket abban, hogy saját céget alapítsanak.
A hazai megkérdezettek több mint fele (57%) bizakodó a jövőbeli pénzügyi körülményeit illetően. Egyéves időtávot nézve 22 százalékuk sokkal stabilabb, 34 százalékuk valamivel stabilabb személyes pénzügyi helyzetre számít.
A kutatásban Magyarországon résztvevők több mint háromnegyede (76%) már rendelkezik bankszámlával, több mint ötöde (21%) pedig hitelkártyával is. A jövőbeni terveiket illetően 85 százalékuk sem személyi kölcsönt, 88 százalékuk pedig diákhitelt sem tervez igényelni az elkövetkező egy évben. Ha mégis olyan helyzetbe kerülnének, hogy hitelhez folyamodnak, akkor a fiatalok először mérlegelnék a futamidő hosszát (48%), hogy összesen mekkora kamat terhelné hitelüket (45%), és azt, hogy havonta mekkora törlesztőrészletet kellene fizetniük (40%). Személyi kölcsön igénylésekor a megkérdezett fiatalok több mint fele (54%) személyesen intézné el a teendőket a szolgáltató irodájában vagy fiókjában, illetve a havi törlesztőrészletet szintén inkább személyesen, a hitelintézetnél rendeznék (50%) A digitális csatornákon keresztüli hiteligénylést (weboldal, applikációk) összesen 20%-uk választaná.
A megkérdezettek több mint fele (51%) úgy véli, magabiztosan menedzseli pénzügyeit. Ebből 11 százalék állította, hogy kiemelkedően magabiztos. Csupán 4 százalék nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nem érzi magabiztosnak magát, amikor az anyagiakat kell menedzselnie.
A felmérésben résztvevő magyar fiatalok 42 százaléka részesült már valamilyen pénzügyi oktatásban. Akik már találkoztak gazdasági képzéssel, azok pozitívan nyilatkoztak róla: összesen 72 százalékuk ítélte hasznosnak a megszerzett tudást. Akiknek nincs ilyen irányú képzettségük, azok fele (50%) örült volna annak, ha személyes- vagy háztartásgazdálkodása kapcsán kap valamilyen tájékoztatást, amely felkészíti őt a gyakorlati helyzetekre. A Provident Családi Kasszasikerek gazdasági és pénzügyi ismeretterjesztő programja 2008 óta mintegy 37.000 háztartásba, valamint 300 szociális munkáshoz, művelődésszervezőhöz és pedagógushoz juttatott el korszerű ismereteket. A vállalat szakmai partnereivel és a döntéshozókkal folytatott közös munkájának is köszönhető, hogy mára a gazdasági és pénzügyi ismeretek az iskolai tananyag részét képezik.
„A kutatási eredményekből egyértelműen látszik, hogy a fiatalok értékelik, ha pénzügyi és gazdasági témában felvilágosítást kapnak. Az elmúlt 11 évben a mi és szakértő partner szervezeteink intenzív munkájának eredménye, hogy a magyar fiatalok kezdik magabiztosan kezelni pénzügyeiket, tudatosan gondolkodnak megtakarításaikról és hajlandóságot mutatnak saját vállalkozás alapítására. A jövőben is folytatjuk a lakosság edukációját és tájékoztatását, hogy a háztartások költségvetésének menedzselésekor, cégalapításkor vagy hitelfelvételkor mindenki rendelkezzen a szükséges tudással” – mondta el Szirmák Botond, a Provident Pénzügyi Zrt. vezérigazgatója, az International Personal Finance európai otthonszolgáltatási üzletágának vezetője.
A Provident Pénzügyi Zrt.-ről:
A Provident Pénzügyi Zrt. a londoni és varsói tőzsdén jegyzett International Personal Finance (IPF) nemzetközi pénzügyi vállalatcsoport égisze alatt működik, Magyarországon immár 18 éve meghatározó szereplője a személyi kölcsönök piacának. Az IPF tizenegy országban 2,4 millió ügyféllel rendelkezik, a magyar Provident 3.000 munkavállalója révén 230.000 ügyfelet szolgál ki. A cég elsősorban a kisebb összegű, rövid futamidejű, heti törlesztésű kölcsöneiről ismert; ám a hagyományos, átutalással folyósított személyi hitel mellé a magyar piacon egyedülálló módon opcionális otthoni kiszolgálást is kínál ügyfeleinek. A Provident az elmúlt években összesen 9 alkalommal nyerte el a Kiválóság az Ügyfélkiszolgálásban díjat, két alkalommal a Magyarország Legjobb Munkahelye címben részesült. A munkatársak a vállalat fennállása óta több mint 80.000 munkaórában segítettek önkéntesként oktatási, egészségügyi és szociális intézményeket szerte az országban.
2014-ben a Provident Pénzügyi Zrt. a Figyelő hetilappal közösen megalapította a Provident Társadalmi Hasznosság Díjat. Az elismerés azzal a céllal jött létre, hogy tevékenységükkel a társadalom egészére pozitív hatást gyakorló, más vállalkozások számára példát mutató cégeket ismerjen el.
Az Ipsos MORI-ról:
Az Ipsos MORI online paneljeinek kialakítása során szigorú toborzási eljárásokat alkalmaznak, amelyek célja, hogy a kutatás pontos és a következetes legyen, és hogy ne forduljon elő duplikáció. A csatlakozáshoz a panel pályázóit kifinomult ellenőrzési eljárások segítségével validálják, különféle választható felvételi csatornák használatával. Röviddel a csatlakozás után tesztelik a testület tagjainak felmérési viselkedését, azokkal a leginkább valószínűsíthető példákkal, amelyekkel szándékos vagy nem szándékos hibákat okozhatnak a jövőbeli felmérésekben. Ezt követően a panelisták viselkedését minden felmérés során nyomon követik. Az Ipsos ezekre az adatokra alapozva eltávolítja a mintavételi halmazból a hibát okozó elemeket.
Technikai információ:
Az IPF Pénzügyi Jólét beszámolót az IPF megbízásából az Ipsos MORI készítette el online felmérés formájában hét országban (Csehország, Magyarország, Mexikó, Lengyelország, Románia, Litvánia és Spanyolország). Az Ipsos MORI a kutatást egy 18-25 év közötti 3,500 fős (minden piacon 500 fő) mintán végezte el. Az Ipsos MORI a 18-25 év közötti felnőttek mintáját különböző szűrők alapján állította össze a kor, a nem, a földrajzi elhelyezkedés és a munkaviszony vagy tanulmányi státusz figyelembevételével. A felmérés eredményeiben ennek a közönségnek a lakosságban való valós aránya mindegyik ország esetében súlyozott tényező volt. A felmérés online készült 2019. március 29. és április 15. között.
[1] Az Ipsos MORI 500-500 18-25 éves felnőttel készített interjút Csehországban / Magyarországon / Litvániában / Mexikóban / Lengyelországban / Romániában és Spanyolországban saját online paneljei segítségével. Az online interjúk március 29. és április 15. között zajlottak. A reprezentatív mintát képző felnőttek között a kutatást a nemek, az életkor, a régió és a munka / oktatási státusz alapján meghatározott kvóta-ellenőrzésekkel végezték, a felmérés adatai súlyozottak a közönség ismert profiljára nem, életkor, régió és munka / oktatás státusz alapján. Az Ipsos MORI csak a terepmunkákért és az adatgyűjtésért felelős, nem felel a felmérés eredményeinek elemzéséért, jelentéséért vagy értelmezéséért.