ingyenes webstatisztika

A gyenge forint árfolyamról érthetően

Nem csoda, hogy nehezen érthető a forint és a vezető devizák viszonya, a forint körüli kérdésben tájékozódni óhajtó olvasók számára, hiszen még a szakértők körében sincs alapvető egyetértés abban, hogy rossz vagy sem a gyenge forint.

 

Ezért az ÁrfolyamTudós.hu megkísérelte a teljes képet érthetően elénk tárni, lássuk hát!

A forint évek óta gyengélkedik

A forint folyamatosan gyengül az euróval szemben.

10 évvel ezelőtt – a gazdasági világválságot követően két évvel – az euró forint árfolyam a 270 – 280 körüli szinten mozgott. Ami a jelenlegi árfolyam mellett nagyságrendileg 20%-al erősebb forintot jelent. Úgy tűnt, hogy a világgazdaság a válság okozta megrázkódtatást kezdi kiheverni. Ám ezt követően is volt bizonytalanság: hogy akkor most véget ért a válság vagy sem? Ez, az árfolyamokban is tükröződött. Így 2011 decemberében hírtelen 314-es szintig gyengült a forint, majd innen korrigált év végére, és visszaállt a 280-as szintre. Ez alá már többé nem ment tartósan. Majd az ezt követő két évet (2012-2013) a mostanihoz hasonló forint gyengülés jellemezte, amivel elértük a 310 körüli euró forint árfolyamot. Innen egy relatív stabilabb időszak következett a forint euró viszonyában, 2018 áprilisáig. Ekkor másfél hónap alatt felugrott az euró árfolyama és 331 felett tetőzött. Innen is vissza mérséklődött, majd tavaly február elején a 316 körüli szintről indult meg a jelenleg is tartó forintgyengülés. Több alkalommal is megdőlt az euró forint árfolyam rekord. Jelenleg a 340 forintos szinthez közelít.

 

 

Jobban mint a környező országok devizái

 

A környező országok devizáival összehasonlíva, amelyeket a leggyakrabban figyelünk, mint például a lengyel zlotyi, a cseh korona, vagy a román lej, határozottan kedvezőtlenebb a forint teljesítménye az elmúlt egy évben. Most január végén az egy évvel ezelőtti adatokhoz viszonyítva a dollárral szemben 10,4%-ot, az euróval szemben pedig közel 6,4%-ot gyengült a forint. Míg ugyanez a zlotyi esetében csak 3,4% a dollárhoz képest, míg az euróhoz képest minimálisan erősödött is. Ahogy a cseh korona, ami a dollárral szemben egy év alatt 1,64%-ot vesztett az értékéből az euróval szemben pedig 2%-ot erősödött. A román lej is csak 4,15%-ot gyengült a dollárral szemben és mindössze 0,35%-ot az euróval. Tehát elmondhatjuk, hogy azoknak a környékbeli országoknak a devizája akikkel érdemes összemérni a sajátunkat, határozottan erősebb a mienknél.

 

 

A fő ok

 

Egy deviza értékét a devizapiacon határozzák meg, pontosabban maga a piac határozza meg. Méghozzá annak függvényében, hogy mekkora a kereslet és a kínálat az adott deviza iránt. A keresletet és a kínálatot pedig elsősorban az adott ország gazdasági teljesítménye, a forgalomban lévő pénzmennyiség alakulása, az adott devizában elérhető kockázatmentes hozamszint és az infláció határozza meg. A Magyar Nemzeti Bank tartósan alacsony szinten tartja a kamatokat már 2016 óta. Ez itt az eurózónában jellemző. Ezzel segítve a gazdaság folyamatos növekedését. Mivel így, olcsón lehet hitelhez jutni és érdemesebb beruházni mint hagyni a pénzt értéktelenedni. A többit pedig már tudjuk: a beruházások munkahelyeket teremtenek, amely fizetőképes lakosságot jelent, ami fogyasztás növekedést biztosít és leegyszerűsítve máris megkaptuk a folyamatosan növekvő gazdaság receptjét.

 

Jelenleg a jegybanki alapkamat 0,90%. Ehhez képest lakosság számára elérhető Magyar Állampapír Plusz vagy Prémium Magyar Állampapír kedvező kamatot biztosít azok számára, akik a pénzüket fiatatni szeretnék. Azonban az úgynevezett intézményi befektetők, azaz a nem lakossági befektetők számára a magyarországi elérhető kamatok nagyon alacsonyak. A magyarországi reálkamat – azaz az infláció (decemberben 4%) feletti kamat – negatív és az egyik legalacsonyabb jelenleg a világon. Tehát a külföldi befektetők számára nem vonzó a forint, mivel forintban tartani a pénzüket jelenleg egyet jelent azzal, hogy az évről évre kevesebbet ér.

 

Tehát nincs igazán kereslet rá, így a forint értéke nem növekszik, hanem folyamatosan csökken.

 

 

Jó vagy rossz?

 

Két tábor is létezik akik megpróbálnak erre a kérdésre választ adni. Az egyik tábor az aki azt mondja, hogy a gyenge forint komoly veszedelem. Ők azzal érvelnek, hogy a hazai vállalatok jelentős része, ahhoz, hogy a termékeit elő tudja állítani, külföldről kell beszerzéseket eszközöljön, ami forintban kifejezve többe kerül. Ez pedig a termékek árának növekedéséhez fog vezetni. Egyre csak drágulni fog minden, ami pedig túlzott inflációhoz vezet.

 

Itt álljunk meg egy kicsit és tisztázzuk, hogy mi is az infláció és mi a szerepe. Az infláció a pénz vásárlóerejének romlását jelenti. Ez így alapvetően nem tűnik valami jó dolognak, mert ki örül annak, hogy egyre csak kevesebbet ér a pénze? Ugyanakkor abban a szakemberek is egyetértenek, hogy a megfelelő mértékű inflációra  szükség van a gazdaság növekedéséhez. Hiszen ha a pénzünk a jövőben többet ér, az azt jelenti, hogy később mindent olcsóbban tudunk megvenni. Ez pedig arra sarkall minket, hogy minél későbbre halasszuk a kívánt dolgok megvételét. Azonban, ha csökken a kereslet, akkor csökken az előállított javak mennyisége is, és azon keresztül az előállító vállalatok bevétele. Így nem lesz szükség annyi munkaerőre sem és megnövekszik a munkanélküliség, amitől tovább csökken a kereslet és a gazdasági termelés. Ez egy folyamatosan csökkenő spirálba vezet. És az nem jó.

 

Azok akik nem látják problémának a gyenge forintot azon a véleményen vannak, hogy a gyenge forint a külföldi tőkét arra ösztönzi, hogy több beruházást valósítson meg, hiszen az számára olcsóbb. Továbbá ha az EU támogatásokat nézzük, akkor azok forintban kifejezett értéke, a gyenge forint mellett sokkal nagyobb.

 

Az MNB szerepe a forint árfolyamának alakulásában

 

A legfontosabb gazdasági cél mindig az, hogy hosszú távon fenntartható, stabil gazdasági növekedés következzen be. Ezt a Magyar Nemzeti Bank az árstabilitás elérésével és fenntartásával tudja támogatni. Azaz a célja az, hogy egy megfelelő mértékű inflációt biztosítson, ami nem túl magas, nem túl alacsony és nem is kiszámíthatatlanul változó. A túl alacsony infláció veszélyeiről már szóltunk, a túl magas infláció pedig szintén káros lehet. Például magasabb kamat szinttel jár együtt,  amelynek hatására megnövekednek a hitelfelvevők törlesztési kiadásai, miközben a jövedelmük az infláció okozta változást csak idővel követi le.

 

Az MNB-nél egyébként úgy látják, hogy a három százalékos infláció az ami biztosítja ezt a stabilitást és ennek az elérése és fenntartása a jegybanknak az elsődleges feladata. Ha megvizsgáljuk, hogy az elmúlt időszakban hogyan alakult az infláció, akkor az látható, hogy 2018 közepétől 3% körül alakult a fogyasztói árindex. Annak ellenére, hogy 2019 decemberében elérte a 4%-os szintet, a várakozások alapján továbbra is 3% körül fog alakulni.

 

Tehát pusztán a forint gyengülése nem készteti a Magyar Nemzeti Bankot intézkedő lépésekre. Amelyek között a legnagyobb hatású az alapkamat növelése lenne, amelynek hatására, egyrész megnövekedne a forint iránti kereslet, a kedvezőbb kockázatmentes hozamszint miatt, illetve a magasabb hozam okán csökkenne a gazdaságban forgó pénzmennyiség is. Így mindkét tényező növelné a forint iránti keresletet és ezzel növelné a forint értékét.

 

Az MNB-nél korábban egyébként vizsgálták, hogy az árfolyam és az infláció viszonya miként változik. Egy 2015-ös elemzésben arra jutottak, hogy a válságot követően változóban van e kettő viszonya. Az árfolyamváltozások fogyasztói árakban történő érvényesülése elméletileg száz százalékos kellene hogy legyen, azonban a kutatások azt mutatták, hogy annak mértéke lényegesen kisebb. A vizsgálat két éves (2013-2014) időszakában az 1%-os árfolyamemelkedés 0,1 – 0,2 % közötti mértékben módosította a fogyasztói árakat.

 

Most viszont – ismét jó néhány év elteltével – az euró árfolyamot és a fogyasztói árindex alakulását egy grafikonon szemlélve elképzelhető, hogy ismét egy változásnak vagyunk a szemtanúi.

https://arfolyamtudos.hu

 

 

 

 

 

 

640x40_feher 640x40_feher
Scroll To Top