ingyenes webstatisztika

A forintosítás nemzetgazdasági előnye, hogy a külső adósságállomány csökken

A forintosítás nemzetgazdasági előnye, hogy a külső adósságállomány csökken – mondta Hegedűs Éva, a Gránit Bank vezérigazgatója, a bank alelnöke a HBLF (Hungarian Business Leaders Forum)konferenciáján a devizahitelek forintosításával kapcsolatban, és ezzel egyetértettek a konferencián résztvevő banki szakértők, korábbi bankszövetségi vezetők is. Azt is előnynek nevezték, hogy a lépéssel a bankrendszerben megszűnik az egyik legnagyobb bizonytalansági tényező.

Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség korábbi elnöke, a Raiffeisen Bank egykori vezérigazgatója elmondta: nagyon furcsa helyzet, hogy azok a hitelintézetek, amelyek Szlovákiában, Csehországban egyáltalán nem nyújtottak devizahiteleket, például a Raiffeisen, vagy az Intesa leánybankjai, ugyanezek a bankok Magyarországon mohó devizahitelezésbe fogtak. Ehhez meg kellene vizsgálni, milyen makrogazdasági környezetben történt mindez – mutatott rá. Felcsuti Péter kiemelte: “mítosz” az, hogy a magyar bankrendszer nagyon nyereséges volt.
Erdei Tamás, az OTP Bank igazgatóságának tagja, aki szintén egy ideig a bankszövetség elnöke volt, hangsúlyozta az üzleti fórumon: a válság idején nemcsak a lakossági devizahitelekkel voltak komoly gondok, hanem a vállalati hitelportfóliók is romlottak, ennek a terheit viszont a külföldi tulajdonosok állták. Erdei Tamás rámutatott: a gazdasági válságban a tőkegondokat a bankok tulajdonosai “fair módon” rendezték.
Arról is szólt, hogy a devizahitelezés először euróban indult, s nem tűnt kockázatosnak, mivel a gazdaságpolitika azt közvetítette a lakosság felé, hogy néhány éven belül az eurót bevezetik Magyarországon. Erdei Tamás szerint nagy kérdés az, hogy a felzárkózáshoz képződött-e elég hazai forrás, a magyar bankrendszer a jövőben csak hazai forrásból biztosítani tudja-e a hitelezést, véleménye szerint erre a bankrendszer nem lesz képes, mert az állam is a lakossági forintforrásokért küzd.
Felcsuti Péter szerint az euróval nem volt probléma, de a svájci frankkal igen, viszont Magyarországon az állam nem korlátozta a frank-hitelek felvételét, “egyfajta fogyasztóvédelmi deficit” mutatkozott az állam részéről.
Wolf László, az OTP vezérigazgató-helyettese elmondta: a devizahitelezés indulásakor a kamatkülönbözet ösztönözte igazából a hitelfelvevőket, az viszont, hogy devizahitelezésnél a svájci frank került döntő súlyba az euróval szemben, nagy hiba volt.
Ami a „fair bankról” szóló, az Országgyűlés által most tárgyalt törvényjavaslatot illeti, Wolf László megjegyezte: az OTP eddig is ilyen politikát folytatott, a törvényjavaslatot pedig szívesebben támogatnák, ha Magyarországon fair szabályozás, fair versenypolitika érvényesülne. Kiemelte: az OTP-nél “azt gondoljuk, mi eddig is fair módon kezeltük az ügyfeleket”.
Hegedűs Éva kiemelte: a lakosságot “két számjegyű kamattal” nem lehet finanszírozni, amikor a devizahitelezés elindult, a forinthitelek kamatai kétszámjegyűek voltak. Aláhúzta: a bankok nem készültek fel a kockázatokra, de a felügyelet sem készítette fel a bankokat erre. Hozzátette: a válság idején már elsősorban külföldi hitelekből zajlott a hitelezés.
Hegedűs Éva kiemelte: aranyszabálynak mondható, hogy a lakosságot olyan devizában kell hitelezni, amiben a jövedelme keletkezik. Rámutatott: már 2010-ben elkezdődött a hitel/betét arány csökkenése.
Erdei Tamás elmondta: a válság után a tulajdonosok feltőkésítették magyarországi bankjaikat. Hozzáfűzte: amikor a magyar gazdaság “dübörgött”, annak finanszírozásához nyilvánvalóan nem képződött elég belföldi forrás, a felzárkózáshoz most sem elegendő a hazai forrás – jegyezte meg.
Felcsuti Péter rámutatott: a devizahitel kivezetése összességében elfogadható, viszont a kormány négy évet késlekedett, eddig “véreztette a bankszektort”, súlyos politikai és szakmai hiba volt. Felcsuti Péter, aki korábban a Raiffeisen vezérigazgatója volt, kiemelte: “triviális, hogy a piacosítás nem történhet más árfolyamon, csak piacin”. Azt jósolta: tavasszal már gyengébb lesz a forint, akkor már örülni fognak a devizahitelesek, ha most elégedetlenkednek is a forintosítás árfolyama miatt.
Erdei Tamás is úgy vélte: a devizaadósok helyzetét csak ezzel az árfolyammal lehet lezárni, mert az nem megy, hogy van egy kedvezményezett réteg, az adósoké, és minden teher a bankrendszerre hárul, a hazai bankrendszer az elmúlt években kétezer milliárd forintot bukott el. Aki azt emlegeti, hogy a külföldi bankoknak extraprofitjuk volt, nem kalkulálja bele, hogy amennyi pénzt kivittek osztalékként, annyit be is hoztak a bankok feltőkésítésére – tette hozzá.
Erdei Tamás a külföldi tulajdonú bankok állami megvásárlásáról kifejtette: ha lenne olyan tőke, amelyik a magyarországi bankokban hihetetlen üzletet lát közép- és hosszútávon, megveheti valamelyiket, Ha az állam teszi ezt, az már kétséges, “veszélyes vizekre evezünk, ez nem trafik, itt ki kell fizetni a betéteseket” – mondta Erdei Tamás(MTI)

640x40_feher
Scroll To Top