ingyenes webstatisztika

A CIB Bank 5,25 százalékos alapkamatot és 282 forintos euró árfolyamot vár az év végére

A CIB Bank 5,25 százalékos alapkamatot és 282 forintos euró árfolyamot vár az év végére, elemzői szerint a monetáris tanács kedden nem csökkenti az 5,75 százalékos alapkamatot – hangzott el a CIB Bank keddi tájékoztatóján.

Az alapkamat csökkentése ellen szól, hogy ha egy 300 forinthoz közeli árfolyamnál kamatot csökkent az MNB, akkor a piac arra a következtetésre juthat, hogy majd a 310 forintos árfolyam sem “zavarja” a monetáris tanácsot – mondta Trippon Mariann a CIB Bank vezető elemzője.
Véleménye szerint szűk a monetáris politika mozgástere, és csak akkor bővülhet ez a mozgástér, ha fordulat következik be a gazdaságpolitikában.
A CIB Bank elemzői úgy vélik, hogy a vállalati hitelezés akkor gyorsulhat Magyarországon, ha a bankszektor közép- és hosszú lejáratú forrásokhoz jutna, de ennek részleteit alaposan végig kell gondolni – közölte Trippon Mariann.
Az elemző úgy látja, túlzott az a félelem, hogy az új jegybanki vezetés hozzányúl a devizatartalékokhoz, és a vélt “felesleget” gazdaságélénkítésre fordítja. A kormány ugyanis közvetlen módon nem rendelkezhet a devizatartalékokról, amelynek jelenlegi összege 33,8 milliárd euró, s amiből 3,2 milliárd eurót képez a kormány MNB-nél elhelyezett devizabetétje – magyarázta Trippon Mariann.
Ha a kormánynak a jelzett 3,2 milliárd eurónál nagyobb összegre van szüksége törlesztési kötelezettségek miatt, akkor vagy a nemzetközi piacon juthat hozzá (devizakötvény kibocsátás révén), vagy saját forint forrásai terhére vásárolhat devizát az MNB-től – vezette le a folyamatot a CIB vezető elemzője.
Trippon Mariann elmondta: az idei 4,5 milliárd euró összegű adósság-finanszírozási igény – a jelenlegi információk szerint – akár teljes egészében fedezhető piaci forrásokból, ha a következő hetekben lebonyolítandó dollár devizakötvény kibocsátás sikeres lesz, amire reális az esély. Bár most feltehetően csak 2-3 milliárd dollár összegű kötvényt bocsátanak ki, finanszírozási oldalról nincs égető kényszer a devizatartalékok felhasználására – tette hozzá.
A devizatartalék nagyságára vonatkozó egyik fontos szabály a 3 havi import fedezetét írja elő, a másik az úgynevezett Guidott-Greenspan szabály, amely az éven belül lejáró külső adósság mértékének megfelelő tartalékot ír elő. Ez utóbbi szerint a 33,8 milliárd eurós tartalék jócskán meghaladja a minimálisan elvárt szintet, másfélszerese az éven belül lejáró 20 milliárd eurós magyar külső adósságnak.
A 2008-as válság viszont arra figyelmeztet, hogy a szabály által leírt definíciónál is fontosabb a bizalmi faktor, márpedig ha egy kormány hozzányúl a devizatartalékokhoz, kivéve, ha abból külső adósságot fizet vissza, akkor veszélyes terepre téved – mondta a CIB Bank vezető elemzője. (MTI)

640x40_feher
Scroll To Top