A Brexit hatása a nemzetközi szállítmányozásra és azon túl

A Brexit időpontja már közel van és még mindig nem tisztázott, hogy milyen feltételekkel fog megtörténni és amitől mindenki tart, hogy esetleg megállapodás nélkül fog bekövetkezni.

Irodák, cégek költöztek át kontinensre, hogy az EU-n belül maradjanak, annak minden előnyét kihasználva és a bizonytalanság elkerülésének érdekébe is. A legtöbb gazdasági szereplő, viszont nem tud kívül helyezkedni a problémán, különösen a nemzetközi szállítmányozásban résztvevő cég számára lehet aggasztó. Súlyos következményekkel járhat Nagy-Britannia és az Európai Unió logisztikai szektorára nézve, ami így tovább hat a teljes ellátási láncra és végül kisebb mértékben, de mindkét gazdaság teljes egészére egyaránt.

Pontosan mi idézheti elő ezt a helyzetet? Elsősorban a hosszabb szállítási idő és a többlet dokumentáció, ami a vám és határellenőrzés felállása miatt jelentkezhet. Mindez természetesen először a szállítási díjakban, majd a termékek árában is jelentkezni fog rontva azok versenyképességét. Nem beszélve a vámokról, ami egy esetleges megegyezés nélküli kilépés esetén mindenképp jelentkeznének. Persze még ennél is bonyolultabb a helyzet, mivel egy esetleges szabadkereskedelmi egyezmény sem tenne feltétlenül mindent sokkal egyszerűbbé.
Egyes becslések szerint akár két nappal hosszabb is lehet a szállítás Magyarországra az Egyesült Királyságból, mivel a brit és az uniós hatóságoktól egyaránt meg kell, hogy kapják az engedélyeket a fuvarozók. Egy szabadkereskedelmi egyezmény, még összetettebbé tenné a képet, mivel a brit termékek vámmentesek lennének, viszont itt bizonyítani kellene a helyben hozzáadott érteket, ami igencsak bonyolult folyamat. Többek között a nyilvánvalóan csak a csomagolást a szigetországban kapó élelmiszerekre, vagy teljesen külföldi alkatrészekből külföldön összerakott gépekre, amelyek csak a festést kapják helyben nem vonatkozna, így azok vámkötelesek lennének, más esetekben komplikáltabb megállapítani, hogy hány százalékban számít britnek egy áru. Ezt általában több éves tárgyalási folyamat előzi meg, ami minden ilyen részletre kitér, de ebben az esetben elmaradt.
A brit kormány természetesen megpróbált felkészülni minden helyzetre, ezért 2 milliárd fontot különített el arra az esetre, ha nem születne megállapodás az EU-val, ebben az esetben ugyanis 3000 alkalmazottat szeretnének felvenni a vámvizsgálatok lefolytatásához, valamint a határvédelmi képességek fejlesztéséhez és ezzel párhuzamosan modern technológiákat is alkalmaznának a zökkenőmentes forgalom fenntartásához. Mindemellett a kormány 3 logisztikai céggel kötött szerződést, hogy a megállapodás nélküli Brexit esetén a doveri kikötőt tehermentesítse, amire a vámvizsgálatok miatt keletkező torlódás miatt lenne szükség. Becsléseik szerint 4000-el több kamion fogadását és indítását szeretnék így megoldani Plymouth, Pool, Portsmouth kikötőkben, de a Ramesgate kikötő még nem áll készen, hogy nagyméretű szélesebb hajókat fogadjon, melyek a tervek szerint Oostende-ből érkeznének, és többen kifogásolták, hogy a tendert elnyerő szállítmányozási cégnek nincs tapasztalata komp szolgáltatás működtetésében és hajója sincs.

Nem ez az egyetlen sokak által felhozott probléma, sőt néhányan már katasztrófát emlegetnek, mert a feltorlódó kamionforgalom miatt összeomlana Kent megye közlekedése és ellehetetlenülne sok közszolgáltatás (tömegközlekedés, betegellátás, szemétszállítás).
Az egyik készenléti terv szerint a jelenleg használaton kívül lévő Manston repteret használnák kamionparkolóként nagy torlódás esetén, nemrég közel száz kamionnal tesztelték milyen helyzet alakulna ki. A gyakorlat során a kamionok fennakadás nélkül, de mégis egy óra alatt tették meg a nagyjából 30 km távolságot az Egyesült Királyság legnagyobb kikötőjéig Doverig, ahol naponta 10000 kamion halad át. Többen nevetségesnek nevezték a tesztet, ami a megegyezés nélkül történő Brexit esetén Manston és Kent környéken megjelenő 4-6000 kamion által okozott forgalmi helyzetet próbálta modellezni.
A fuvarozók felhívták a figyelmet arra, hogy a készenléti terv nem elég átgondolt ahhoz, hogy a vámvizsgalatok ne okozzanak késést, többen ennél is tovább mennek és a meghosszabbodó átkelési idő miatt, akár 30 km-esnél is nagyobb torlódásra számítanak. Egyes számítások szerint az M20-as és A20-as autópályán, 2 perces vizsgálat eseten 10 km-es sor alakulna ki, míg 4 perc eseten akár harmincnál is nagyobb, ami 5 órás többletet jelentene a fuvarozóknak csak a határátkelőig.
Sokan emlékeznek még arra, amikor a Csatorna-alagút (Channel Tunnel) forgalma leállt, vagy részlegesen működött 2015-ben és az milyen torlódásokkal járt, az ilyen helyzetekre a felkészült speditőrök, rögtön tudnak reagálni, ami kiemelten fontos a ilyenkor felmerülő többletköltségek miatt. A kormány jelenlegi tartalékterve nem számol M20-as ideiglenes és részleges kamionsávvá alakításával, de a 30 km-es kerülő a Manston reptér felé nagy többletköltséget róna a szállítmányozókra.
Bonyolulttá teszi a vámvizsgálati eljárást, hogy egy kamion akár több mint ezer különböző fajta áru is lehet, ami más-más, import-export nyilatkozatot és eltérő biztonsági, veszélyességi tanúsítványokat igényelnek. Mivel több tízezer kamion kel át a csatornán hetente így akár milliónyi dokumentációt kellene átvizsgálni, amire ha csak tíz percet szánnak, akkor is több ezer vámosra lenne szükség csak ahhoz, hogy ne omoljon össze a határforgalom, vagy ne teljesen ellenőrizetlenül haladjanak a szállítmányok, de mivel nincs világos szabályozás ez ahhoz vezethet, hogy egy szállítmányozó akaratán kívül szabályt sért, amit egy komoly cég nem engedhet meg magának. Tovább ront a helyzeten, hogy míg az angolok enyhítenének az ellenőrzésen, addig a franciák jelezték, hogy minden élelmiszert és élőállatot tételes vámvizsgálat alá vetnének.
Az Europa-Road Kft. segítségével biztonságban tudhatják szállítmányaikat a megrendelők, ilyen helyzetekben is.

Scroll To Top