ingyenes webstatisztika
Home / Belföld / Gazdaság / A BÉT igazgatósága elfogadta az új, ötéves stratégiát

A BÉT igazgatósága elfogadta az új, ötéves stratégiát

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) igazgatósága elfogadta a társaság ötéves, 2016-2020-ra vonatkozó stratégiáját, ennek célja egy olyan átfogó tőkepiac- és tőzsdefejlesztési program megvalósítása, amelynek eredményeként a tőzsde hozzájárul a magyar gazdaság növekedéséhez és versenyképessége javításához közép- és hosszú távon – mondta Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a BÉT igazgatóságának elnöke szerdán, Budapesten sajtótájékoztatón.

Az elnök kiemelte: a stratégia megvalósítását a BÉT a kormány támogatásával kívánja végrehajtani, így tárgyalásokat kezdeményezett a nemzeti tőzsde fejlesztésének lehetőségeiről.
Rámutatott: a tőkepiac fejlesztésének megkezdése napjainkban rendkívül aktuális, mivel várhatóan már 2020 előtt jelentősen csökkennek az uniós források, a kormány nullszaldós költségvetés megvalósítására törekszik, és a jegybank is visszavonul a vállalati hitelezés támogatásától. A cégeknek tehát fel kell készülniük arra az időszakra, amikor nem támogatott hitelekre, vagy uniós pályázatokra alapozzák majd a növekedésüket, hanem a piaci forrásokra – mondta Nagy Márton.
Hozzátette: most a BÉT kapitalizációja a magyar GDP 18 százalékát éri el, ezt az arányt 30 százalékra akarják növelni.
A stratégia megvalósítását szolgáló eszközök tekintetében még folynak a tárgyalások a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal és a Nemzetgazdasági Minisztériummal – mondta Nagy Márton.
Az MNB alelnöke kifejtette: GDP-arányosan magas a hazai vállalatok banki finanszírozásának aránya Magyarországon, ugyanakkor a banki hitelezés növekedési hatása korlátozott, előbb-utóbb az erre alapozott gazdasági növekedés lefékeződik.
A BÉT elnöke egy IMF-felmérést idézett, amely szerint a hitelek állományának egy bizonyos szint fölé jutása már nem támogatja kellőképpen a gazdasági fejlődést, a tőkepiacok fejlődése esetén ugyanakkor minél gyorsabban bővül egy tőkepiac, annál erőteljesebb a gazdasági növekedés.
Kiemelte: a magyar tőkepiac napjainkban gyenge, a stratégiai cél az, hogy a tőkepiaci kapitalizáció a hazai GDP 30 százalékára növekedjék, ennek elérése a reál GDP-növekedéshez 0,2-0,3 százalékpontos többletbővülést adhat.
Elmondta: a tőzsde forgalma 2015 eleje óta 43 százalékkal bővült, a Budapesti Értéktőzsde a világ egyik legjobban teljesítő börzéje, a teljesítménynek így inkább kínálati gondjai vannak, kevés cég szerepel a BÉT-en.
Ismertette: a cégek számára is komoly érték a tőzsdei jelenlét. A jelentések szerint a tőzsdei vállalatok négyszer magasabb sajáttőke-arányos nyereséget tudnak kimutatni, mint a hozzájuk hasonló, nem nyilvános társaságok. A transzparencia a dolgozók számára is kedvező, a kimutatások szerint a tőzsdei cégeknél 70 százalékkal magasabbak az egy főre jutó személyi jellegű kiadások – mondta.
Nagy Márton kiemelte: a BÉT stratégiája öt pilléren nyugszik, a sikeres tőzsdei bevezetéseken, illetve szeretnék a cégeket stabilan a BÉT-en tartani. Nyitni akarnak a kis- és középvállalati szektor és a jó ötletekkel rendelkező startup vállalkozások felé, önálló kkv-piacot terveznek, s így mintegy 30 kiscég lenne a BÉT kkv-piacán. Emellett az állami vállalatok tőzsdei bevezetéséről is tárgyalnak a kormányzattal. Az állami vállalatok megjelenése a tőzsdén nemcsak csökkentheti a költségvetés kiadásait, de számottevő bevételt is hozna a büdzsébe – fűzte hozzá.
Végh Richárd, a BÉT vezérigazgatója kiemelte: a stratégia részeként évi 5 részvényt, vagy vállalati kötvényt szeretnének bevezetni a BÉT-re, megteremtenék a tőzsdeképes cégek klubját, a tőzsde előszobáját, ebbe 50 vállalkozást szeretnének meghívni. Ezek a cégek adatszolgáltatásaikban, működésükben az átmeneti időszakban alkalmazkodnak a tőzsdei elvárásokhoz, és 1-2 éven belül tőzsdére léphetnek. A koncepció szerint számos szolgáltatást ingyen, vagy kedvezményesen kapnak majd a vállalatok – jelezte a vezérigazgató.
Elmondta: kormányzati támogatás is kell a BÉT-nek, a kabinetnek a tőzsdei jelenléthez kapcsolódóan érdemes lenne adókedvezményeket nyújtani az érintett cégeknek, ugyancsak kedvezményekkel, támogatásokkal lehetne segíteni a tőzsdei bevezetésben, kibocsátásban gondolkodó cégeket. Ugyanakkor figyelemmel kell lenni arra, hogy az EU megítélése alapján nehogy tiltott állami támogatásnak minősüljenek ezek a lépések, még akkor is, ha közben bizonyítható, hogy a tőzsdei cégek átláthatósága számottevő többletbevételt okoz – közölte.
Végh Richárd szerint a befektetői szerkezetben fontos, hogy erősödjön a hazai lakossági befektetői kör aránya. A piacon több vállalat minősítésének elérése a cél, legalább 20 cég papírjaira szeretnének árjegyzést/elemzést kérni a piactól. Ha egy cég tevékenységét elemzik a brókerek, nagyobb sikerrel ajánlhatóak a befektetők figyelmébe. Emellett legalább 5 új, nagy forgalmú, komoly likviditással bíró részvény piaci támogatását szeretnék megvalósítani – mondta.
Jelenleg a BÉT forgalmának több mint 85 százalékát 4 papír adja, az OTP egymaga a tőzsdei forgalom felét – közölte a vezérigazgató.(MTI)

640x40_feher
80x1000_feher
80x1000_feher
640x40_feher 640x40_feher

Leave a Reply

Your email address will not be published.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <strike> <strong>

Scroll To Top

 
Amennyiben szeretne részletesebb tájékoztatást kapni,
kérjük töltse ki az alábbi adatlapot.
Adatait bizalmasan kezeljük.

Név

Email cím

Telefonszám

 

×
Facebook

Köszöntünk a GazdasagPortal.hu portálon